Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar

Szabadka, 2011

Mentor: Namesztovszki Zsolt

Jelölt: Perc Csilla

 

I. Mátyás magyar király

(Szemináriumi munka)

 

Ifjúkora

Címere

Külpolitikája

Mátyás és a kultúra

Híres mondása

Hagyatéka

 

 

Kezdőlap

 

 

KÜLPOLITIKÁJA

Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő tartományokat. 1463-ban a törökök kísérletet tettek Bosznia meghódítására. Egy nagyobb török sereg vonult be a Szerémség területére, a másik egyenesen Bosznia felé vette az irányt. Mátyás a Szerémségbe betört sereget megverte, de ezalatt a törökök teljesen megszállták Boszniát. Mátyás seregével megindult a tartomány visszafoglalására. A tartomány legfontosabb vára Jajca volt, amelyet Mátyásnak csak hosszú idő alatt sikerült bevenni, így nem tudta Boszniát teljesen visszahódítani. A szultán 1469-ben békét kötött Mátyással, ami neki is jól jött, mert eddigre kitűzte maga elé a német-római császári korona megszerzésének célját...

Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt (egyes források szerint) ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált. III. Vlad Ţepeş Dracul(e)a melléknevet az apja, II. Vlad Dracul után kapta, akinél a dracul sárkányt jelent, ami a Luxemburgi Zsigmond által alapított Sárkány Lovagrendbeli tagságára utal.

1467-ben III. István moldvai fejedelem bujtogatására lázadás ütötte fel a fejét király ellen, amelyet azonban sikerült levernie. A király hadjáratot indított Moldva ellen. Kezdetben győzedelmesen haladt előre, de egy éjjel a moldvai sereg Moldvabányánál rajtaütött a királyi seregen, a csatában pedig a király is súlyos sebeket szerzett. Természetesen a hadjárat félbe maradt, de a moldvai vajda mégis meghódolt a magyar királynak.

Mátyás trónra kerülésekor a kincstár éves bevétele nem sokkal haladhatta meg a 110-120 ezer forintot. Harminckét éves uralkodása alatt Mátyásnak sikerült elérni, hogy ez a szám a sokszorosára emelkedjen. Az ismert adókivetések átlagát véve alapul illetve a cseh és osztrák tartományok nélkül ez az összeg évi 628 000 forint körül lehetett, a leggazdagabb években 900 000 aranyforintra tehető. Ez még így is jóval szerényebb volt, mint a kor nyugati nagyhatalmaié (Velence 1 000 000, az Oszmán Birodalom 1 800 000, a Francia Királyság 4 000 700 forintnyi éves jövedelemmel rendelkezett).

A kor adórendszere alól sok kibúvó kínálkozott és a helyzetet csak fokozta, hogy a vámok bérbe vagy zálogba voltak adva. Elkeseredett próbálkozás volt a bevételek növelésére az is, hogy Mátyás Ernuszt János harmincadispánt, körmöci kamaraispánt Körmöcbányára küldte, hogy hozza el a próba címén kötelezően félretett aranyforintokat.

Ahhoz, hogy a kincstár katasztrofálisan alacsony bevételét emelhesse, reform erejű pénzügyi intézkedésekre volt szükség. Ernuszt János felismerte, hogy megoldást csak egy központosított, az egész országra kiterjedő pénzügyi rendszer jelenthet. A királyi jövedelmeknek egy kézbe, a kincstartóéba kell befutnia. Mátyás reformjait az országgyűlés elfogadta és 1467. március 25-én ki is hirdették.

* Bevezette a háztartásonként szedett királyi kincstár adóját (azaz a füstpénzt - tributum fisci regalis), ami a kapuadó elnevezésűt váltotta fel (így nem portánként, hanem családonként szedték be az adót). A változás jelentős jövedelememelkedést jelentett Mátyás számára, mivel a jobbágytelkeken sokszor két, sőt három család is élt, így két-három szoros volt az emelkedés. Másrészt, az új adó nagyon szűk korlátok közé szorította a korábban mentesítésekkel rendelkezők létszámát. Így vált jelentős bevételi forrássá.

* Bevezette koronavámot (vectigal coronae) a korábbi harmincadvám helyett. Ez lehetővé tette a jól jövedelmező zálogban és bérben levő vámok visszavételét és a mentességek is csökkentek.

* Állandó értékű ezüstpénzt veretett. Mivel ezt nem kellett évenként beváltani, a fizetési kötelezettségek számonkérhetőbbek lettek. Ez azt is jelentette, hogy a kincstár elesett az évenkénti pénzváltási nyereségtől. Hosszú távon azonban tervezhetőbb gazdasági alapot teremtett.

* A törvény továbbá kimondta a koronabirtokok elidegeníthetetlenségét, valamint az elidegenítettek visszavételét.

* A rendkívüli hadiadót évenként kivetették. Ennek mértéke portánként egy forint volt.

Habár a korhoz képest ezek az adók nem voltak alacsonyak, az új rendeletek azt is megtiltották, hogy a földesurak más címeken egyéb adókat is kivessenek. Ez az adózók körében stabilitást hozott, ami valószínűleg hozzájárult a „Mátyás, az igazságos” név elterjedéséhez. A reformok hatására az ország első számú bevételi forrása az adók lettek.
Mátyás aranyforintja Szent László képével és Magyarország címerével
„ 1464. évi IX. törvénycikk

külföldi sókat nem szabad az országban eladni

Külföldi sókat országunkban és országunk végvidékeiben, azok elvételének büntetése alatt senki se adjon el.

* 1. § Hanem mindenüvé a mi királyi sóinkat kell szállítani.

* 2. § A kik pedig az ilyen külföldi sóknak elvitelét meg nem engedik, azoknak birtokait és javait el kell foglalni s mindaddig megtartani, a mig innen eredt kárainkért eleget nem tesznek.


– 1464. évi IX. törvénycikk

A király jövedelmei három forrásból táplálkoztak. Az első kettő a kincstartó fennhatósága alá tartozott, míg a harmadikért a budavári udvarbíró felelt. Ez a három nagy csoport a következő:

* Rendes bevételi források: Sóbányászat, ércbányászat, vámjövedelmek, adójövedelmek.

* Rendkívüli bevételi források: Rendkívüli adók, birtokok elidegenítése, elzálogosítása, egyházi javadalmak bevételei üresedés esetén, ajándékok, a meghódított tartományokból származó jövedelmek, külföldről kapott pénzbeli támogatás.

* Koronabirtokok jövedelmei: Várak, földterületek jövedelmei, jászkunok adója.


Az ezüstpénz mellett forgalomban volt a kedvelt és jó minőségű aranyforint is. Mátyás veretett még garast, dénárt és obulust (1 aranyforint = 20 garas = 100 dénár = 200 obulus volt, ami persze drasztikusan változhatott a pénzrontások idején). Megváltozott az érmekép is. A Kisdedet tartó Madonna került az ezüstpénzek hátlapjára és az aranyforintok előlapjára. A madonnás érmekép évszázadokig fenn is maradt. Az ország akkori jelentős pénzverdéi Budán, Kassán, Körmöcbányán, Nagyszebenben és Nagybányán.

 

...ugrás az oldal tetejére...