|
Ifjúkora
Címere
Külpolitikája
Mátyás és a kultúra
Híres mondása
Hagyatéka
Kezdőlap
 |
KÜLPOLITIKÁJA
Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több
sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb
sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő
tartományokat. 1463-ban a törökök kísérletet tettek Bosznia
meghódítására. Egy nagyobb török sereg vonult be a Szerémség
területére, a másik egyenesen Bosznia felé vette az irányt. Mátyás a
Szerémségbe betört sereget megverte, de ezalatt a törökök teljesen
megszállták Boszniát. Mátyás seregével megindult a tartomány
visszafoglalására. A tartomány legfontosabb vára Jajca volt, amelyet
Mátyásnak csak hosszú idő alatt sikerült bevenni, így nem tudta
Boszniát teljesen visszahódítani. A szultán 1469-ben békét kötött
Mátyással, ami neki is jól jött, mert eddigre kitűzte maga elé a
német-római császári korona megszerzésének célját...
Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt (egyes források szerint)
ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet,
akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált. III. Vlad
Ţepeş Dracul(e)a melléknevet az apja, II. Vlad Dracul után kapta,
akinél a dracul sárkányt jelent, ami a Luxemburgi Zsigmond által
alapított Sárkány Lovagrendbeli tagságára utal.
1467-ben III. István moldvai fejedelem bujtogatására lázadás ütötte
fel a fejét király ellen, amelyet azonban sikerült levernie. A
király hadjáratot indított Moldva ellen. Kezdetben győzedelmesen
haladt előre, de egy éjjel a moldvai sereg Moldvabányánál rajtaütött
a királyi seregen, a csatában pedig a király is súlyos sebeket
szerzett. Természetesen a hadjárat félbe maradt, de a moldvai vajda
mégis meghódolt a magyar királynak.
Mátyás trónra kerülésekor a kincstár éves
bevétele nem sokkal haladhatta meg a 110-120 ezer forintot.
Harminckét éves uralkodása alatt Mátyásnak sikerült elérni, hogy ez
a szám a sokszorosára emelkedjen. Az ismert adókivetések átlagát
véve alapul illetve a cseh és osztrák tartományok nélkül ez az
összeg évi 628 000 forint körül lehetett, a leggazdagabb években 900
000 aranyforintra tehető. Ez még így is jóval szerényebb volt, mint
a kor nyugati nagyhatalmaié (Velence 1 000 000, az Oszmán Birodalom
1 800 000, a Francia Királyság 4 000 700 forintnyi éves jövedelemmel
rendelkezett).
A kor adórendszere alól sok kibúvó kínálkozott és a helyzetet csak
fokozta, hogy a vámok bérbe vagy zálogba voltak adva. Elkeseredett
próbálkozás volt a bevételek növelésére az is, hogy Mátyás Ernuszt
János harmincadispánt, körmöci kamaraispánt Körmöcbányára küldte,
hogy hozza el a próba címén kötelezően félretett aranyforintokat.
Ahhoz, hogy a kincstár katasztrofálisan alacsony bevételét emelhesse,
reform erejű pénzügyi intézkedésekre volt szükség. Ernuszt János
felismerte, hogy megoldást csak egy központosított, az egész
országra kiterjedő pénzügyi rendszer jelenthet. A királyi
jövedelmeknek egy kézbe, a kincstartóéba kell befutnia. Mátyás
reformjait az országgyűlés elfogadta és 1467. március 25-én ki is
hirdették.
* Bevezette a háztartásonként szedett királyi kincstár adóját (azaz
a füstpénzt - tributum fisci regalis), ami a kapuadó elnevezésűt
váltotta fel (így nem portánként, hanem családonként szedték be az
adót). A változás jelentős jövedelememelkedést jelentett Mátyás
számára, mivel a jobbágytelkeken sokszor két, sőt három család is
élt, így két-három szoros volt az emelkedés. Másrészt, az új adó
nagyon szűk korlátok közé szorította a korábban mentesítésekkel
rendelkezők létszámát. Így vált jelentős bevételi forrássá.
* Bevezette koronavámot (vectigal coronae) a korábbi harmincadvám
helyett. Ez lehetővé tette a jól jövedelmező zálogban és bérben levő
vámok visszavételét és a mentességek is csökkentek.
* Állandó értékű ezüstpénzt veretett. Mivel ezt nem kellett évenként
beváltani, a fizetési kötelezettségek számonkérhetőbbek lettek. Ez
azt is jelentette, hogy a kincstár elesett az évenkénti pénzváltási
nyereségtől. Hosszú távon azonban tervezhetőbb gazdasági alapot
teremtett.
* A törvény továbbá kimondta a koronabirtokok
elidegeníthetetlenségét, valamint az elidegenítettek visszavételét.
* A rendkívüli hadiadót évenként kivetették. Ennek mértéke
portánként egy forint volt.
Habár a korhoz képest ezek az adók nem voltak alacsonyak, az új
rendeletek azt is megtiltották, hogy a földesurak más címeken egyéb
adókat is kivessenek. Ez az adózók körében stabilitást hozott, ami
valószínűleg hozzájárult a „Mátyás, az igazságos” név elterjedéséhez.
A reformok hatására az ország első számú bevételi forrása az adók
lettek.
Mátyás aranyforintja Szent László képével és Magyarország címerével
„ 1464. évi IX. törvénycikk
külföldi sókat nem szabad az országban eladni
Külföldi sókat országunkban és országunk végvidékeiben, azok
elvételének büntetése alatt senki se adjon el.
* 1. § Hanem mindenüvé a mi királyi sóinkat kell szállítani.
* 2. § A kik pedig az ilyen külföldi sóknak elvitelét meg nem
engedik, azoknak birtokait és javait el kell foglalni s mindaddig
megtartani, a mig innen eredt kárainkért eleget nem tesznek.
”
– 1464. évi IX. törvénycikk
A király jövedelmei három forrásból táplálkoztak. Az első kettő a
kincstartó fennhatósága alá tartozott, míg a harmadikért a budavári
udvarbíró felelt. Ez a három nagy csoport a következő:
* Rendes bevételi források: Sóbányászat, ércbányászat, vámjövedelmek,
adójövedelmek.
* Rendkívüli bevételi források: Rendkívüli adók, birtokok
elidegenítése, elzálogosítása, egyházi javadalmak bevételei üresedés
esetén, ajándékok, a meghódított tartományokból származó jövedelmek,
külföldről kapott pénzbeli támogatás.
* Koronabirtokok jövedelmei: Várak, földterületek jövedelmei,
jászkunok adója.
Az ezüstpénz mellett forgalomban volt a kedvelt és jó minőségű
aranyforint is. Mátyás veretett még garast, dénárt és obulust (1
aranyforint = 20 garas = 100 dénár = 200 obulus volt, ami persze
drasztikusan változhatott a pénzrontások idején). Megváltozott az
érmekép is. A Kisdedet tartó Madonna került az ezüstpénzek
hátlapjára és az aranyforintok előlapjára. A madonnás érmekép
évszázadokig fenn is maradt. Az ország akkori jelentős pénzverdéi
Budán, Kassán, Körmöcbányán, Nagyszebenben és Nagybányán.
...ugrás
az oldal tetejére...
|